Mikor ezeket a sorokat írom, tele vagyok várakozással, izgalommal, reménnyel, és egy kis szomorúsággal is...ha holnap megszületik a mi kis Mayánk, egy csodálatos utazás végére érünk...igaz, egy új, nem kevésbé csodálatos utazás pedig elkezdődik...

December 27.-e, ez az a nap, amikor csomagjaimmal együtt kell megjelennem a Telki Kórházban, mert eljött az idő...A napokban már semmi másra nem tudtam gondolni, lélekben már nem itt járok...remélem, szerencsénk lesz, és ez a születés is olyan "sima ügy" lesz, mint a másik három volt.

Csak Melissa gyógyulna meg végre, rossz lesz Őt holnap reggel így itthagyni a Mamával, de addig még sokat fog javulni, úgy érzem.

Ma játszunk, mesélünk sokat, és remélem teljesíteni tudom az "ígéretemet", hogy hármat alszom a kórházban, és jövök haza a Kistesóval...és várom, hogy meglátogasson Apával, az ajándék beszélő Pony már hetek óta a táskám mélyén lapul, Maya "hozza" majd Melissának.

Beszélgettem éjjel kisebbik Tündérkémmel, hogy jó lenne, ha spontán beindulna a szülés holnap reggelre, kíváncsi leszek, sikeres volt-e a "beszélgetésünk"...hazajönni nem szeretnék, mert nagyon nyugtalan lennék, hisz tényleg csak rövid idő van hátra...és nem a szomszédba megyünk szülni...

szóval, igyekszem a hátralévő alig fél napot hasznosan eltölteni, és reggel bátran, önbizalommal telve útnak indulni...nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz Mayácska, vajon hasonlít-e Melissára?

Boldog, Békés Ünnepeket kívánok Mindenkinek, legközelebb már szüléstörténettel jelentkezem!! Minden kedves látogatómat megkérem: DRUKKOLJATOK!!!