Egyre többet foglalkoztat a szülés gondolata...Telkiben is volt egy vicces momentum, ültünk a nővérpult előtti bőrkanapén a szülészet és a babás szobák között ( érdekes, most babasírást nem hallottunk, talán most nem voltak újszülöttek?)
Fenyőházi dr-ra várva, mikor jött egy szülésznő és megkérdezte, hogy a szülészetre jöttünk-e?? háát, úgy látszik, tényleg nagy a pocakom...egyébként ezúttal közel sem híztam olyan sokat, mint anno. Melissával, köszönhetően a "csökkent glukóz tolerancia" diagnózisnak, így /szinte/ csak egy hatalmas pocakból állok, melyet a Párom naponta megdicsér: milyen szép formás, stb. büszke is vagyok rá ezerrel, bár most már azért egyre kényelmetlenebb, de hiányozni fog...:-))
a futár is megkérdezte, akitől az imént vettem át a Maxi-Cosi hordozót ( nagyon klassz!!),
hogy még egyben???
maradjunk csak még legalább hat hétig 2in1 Mayával, még sok mindent kell elintézni...
Apa viszont egyre nehezebben hagy magunkra reggelente, azt mondja decemberben már nem is meri bevállalni a vidéki és Bp. utakat, úgy legyen:-)))
sok olvasandó "szakirodalom" vár még rám: pl. Lelki köldökzsinór, A suttogó titkai, Testvérek féltékenység nélkül, azt hiszem ebéd után vízszintesbe teszem magunkat és művelődöm...az még a magamfajta rutinos öreg rókának sem árt...
jaa, és már csak ötöt kell aludni, hogy hazaérjen az én drága barátnőm Mariann, Cubából, ahová szép és vagány leányzóját, Tíciát kísérte "családlátogatásra"
Tici férjhez ment egy kedves, aranyos kubai fiúhoz Amelhez, akinek azonban haza kellett utaznia /egyelőre/ , de reméljük jövőre újra jöhet és maradhat, mert naggyoon szeretnék megtanulni salsázni:-))) és Lara kutyánk is várja Amelt, hogy újra játsszanak:-)))
szóval Mariann, az egyetlen aki kezelni tudja a paráimat borzasztóan hiányzik /egy hete utaztak/, lenne mit megbeszélni, és az én kis Melissámmal kapcsolatban is Tőle kérek tanácsot mindig (Ő Melissa óvónénije).
upsz, biztosan kíváncsiak vagytok, hogy miért nem hülyék a kisbabák:-)))
nos: nagyon is jól tudják, hogy mikor van itt az IDŐ...eddig rettegtem a koraszüléstől, most már nem (naná, mindjárt töltöm a 33. hetet), most már Mayának minden esélye meglenne, persze ha bármi történne (miért is??) a győri H-ba kéne még mindig bevonulni, de Maya tudja, hogy Telkiben SOKKAL jobb lesz nekünk:-))
ha egy kisbaba úgy dönt, hogy kívül tágasabb Neki, annak mindig oka van...szerencsére nálunk /egyelőre/ nem ez a helyzet.
